Tervek

Hétfőn döbbentem rá, hogy egy hét múlva Hallottak napja miatt négy napos szünetünk lesz. Így a négy napos szünet előtt veszettül elkezdtem tervezni, hogy miket lehetne varrni, illetve a varrományokhoz milyen anyagokat és hol szerezzem be. Ugyanis őszies anyagokból rémes, hogy milyen hiányom volt. Igen, rémes.

Aztán rengeteg ötletem lett. Már régóta tervezek magamnak varrni egy blézert. Egy korábbi, boltban vásárolt blézer fazonja nagyon meg tetszett, és elhatároztam, hogy amikor már használhatatlan lesz, leveszem róla a szabásmintát, és az alapján csinálok egy újat. Úgy gondolom, hogy meg fogom tudni csinálni. Így ehhez a projekthez is be kellett szereznem az anyagot. Csütörtökön aztán elmentem a Körútra és be is szereztem egy pénztárcabarát, pamutból készült, nem igazán rugalmas, de puha tapintású anyagot. Sajnos a nevét nem tudom. Ruha varrás, és anyagismeret terén még elég kezdő vagyok.

Pár héttel ezelőtt, a kolléganőm megkért, hogy csináljak az unokájának a Bogyó és Babóca mesékből ismert, öhm, köhm, kukacot. Nah, azt hiszem, hogy az ünnepek kihívása, ez a lény lesz. Amúgy tetszik, hogy a kislánynak ő a kedvence. Szerintem egyedi. Varromány szempontjából? Bízom a legjobbakban, hogy meg tudom majd csinálni... Így ehhez is anyagot kellett beszereznem, mert speckó színe van ám ennek a kukacnak. Nem, Kukacnak. Már nagy betűs. Lesz közös múltunk, én fogom megteremteni, szal hívjuk Kukacnak. :-)

Aztán megint beleízlelnék kicsit a patchwork világába. Szeretnék csinálni egy makkos, és egy tökös quiltet, amiből azt tervezem egyenlőre, hogy edényalátétek lesznek. Edényalátétből sosem elég. És őszi alátétem nincs. Amúgy a tököset megtartom magamnak. Ha lesz időm, lehet, hogy a családnak is csinálok. A makkosat viszont K.-nak tervezem.

A patchworkökhöz is kellett anyag, így megpróbáltam most tudatosan készülni az anyagok kiválasztására. Igen, írtam listát, amin szerepelt, hogy kb. hányféle anyagból, milyen méretben, melyik projekthez milyen színű alapanyagot szeretnék.

Az eurotextilben szereztem be a "kezdő" csomagot. Szerdán mentem be oda uyganis, és akkor még nem tudtam, hogy csütörtökön még be tudok szaladni a csodálatos, és utánozhatatlan MESEBOLT-ba. De erre hamarosan kitérek.
Szal az Eurotextilben beszereztem háromféle barna anyagot a makkhoz. Itthon még van barnám, ezért nem vettem többet. Ugyanitt az eladó hölggyel összeválogattunk még a tökhöz valót is. Ez is három anyag lett. Mutatom:

Az alsó három a makkhoz, a felső három a tökhöz.
Amúgy ezek, sima pamut kartonok. Nekik már tudom a nevét. :-)

Nah, és most jön a legizgalmasabb rész az anyagvásárlás terén. Csütörtökön, miután megvettem a blézerhez az anyagot, szerencsét próbáltam, és gyorsan elmentem a Meseboltba. Szerencse, ahhoz kellett, hogy még zárás előtt odaérjek, ugyanis sajnos ezek az üzletek csak 6-ig vannak nyitva. A művészellátóba így sajnos nem is jutottam be. Nah szóval. Sikerült még bejutnom, és gyorsan össze is válogattam, szintén az ősz jegyében anyagvágatokat. Amúgy az üzletben már tombol a karácsony, karácsonyi anyagok, panelek.... ameddig a szem ellát. Sorra buktam fel a szebbnél szebb, karácsonyi csodákban. Meg is beszéltem az eladó hölggyel, hogy a karácsonyi anyagok miatt majd visszajövök máskor, mert egyszerűen képtelenség pár perc alatt átnézni mindet. Oda még komolyabb lista, és komplett varromány-tervek kellenek, mert nagyon gyorsan el tud veszni az ember, akkora a választék. És a választást nehezíti az a szörnyű körülmény is, hogy minden anyag gyönyörű!!! Minden anyagból el tudok képzelni valamit, és olyan színekből is tudnék választani, amiket alapjáraton nem kedvelek, vagy nem használom... Szörnyű...

Nah térjünk vissza. Gyors voltam, és örültem is, hogy pár perc volt a zárásig, mert kezdtem érezni hogy hamarosan elveszek.
Amúgy szerintem ezek az anyagvágatok rettentő praktikusak. Amerikában Pre-cut-nak nevezik. Nálunk nem annyira elterjedt, vagy én nem találtam még Pesten olyan helyet, ahol beszerezhetők, mert nekem nagyon nagy segítség lenne. Mert hát, ugye már említettem, hogy a színek harmonizálásában van mit még gyakorolnom.
Őket szereztem be:

Az alsó három volt egy csomag, és a felső három is egy csomag volt. Nagyon harmonizálnak, szerintem a színek, és persze mondanom sem kell, hogy nagyon szeretem őket. Alig várom, hogy dolgozhassak!

Így hogy most már beszereztem az őszi kollekciómat, indulhat a munka. Rettentő izgatott  vagyok. Vagy ezt mondtam már? Nah, dologra fel!

Kártyatartó

Újra zakatolt a varrógép. Ezúttal egy kártyatartót készítettem, magamnak. A régi, már vagy tíz éves, bőrből készült darab, kicsit "elfáradt". Mondjuk nem a bőr része, hanem a belsejében lévő kártyatartó rész. Aztán a tetszikencsinaltam.blogsopt.hu oldalon, találtam egy nagyon jó ötletet, és tudtam, hogy meg kell varrnom. Ez egy fémkeretes bankkártya tartó.

Egy projekt legnehezebb része számomra az anyagválasztás. Ha sikerül kiválasztani a főanyagot, a hozzáillő darabot színben és mintában, nagyon nehéz megtalálnom... Még nem jöttem rá, hogy ez miért van? Folyamatosan nyomozom.

Most is nehéz volt... Két anyag is tetszett, nem tudtam választani, és mivel két fémkeretem volt, úgy gondoltam, miért ne varrhatnék kettő tartót, oszt majd választok egyet magamnak, a másikat pedig elajándékozom. Persze a párosítással itt is gondjaim voltak. Választottam egy vagányabb kombonációt, ami nekem valamiért bejött, és így összevarrva is bejön, de a másik tartó esetében, bevallom inkább a biztosra mentem.

A szabásmintát, és a tutorialt a tetszikencsinaltam.blogspot.hu oldalról vettem, ahol gyönyörű anyagokból dolgoztak, és képekkel illusztrálták a varrás menetét.

Íme:

Vele mentem biztosra.

És itt a vagányabb. Szerintem vagányabb.

A két tartó között van különbség. A vagánynál a blog utasításait követtem. De amikor elkészültem vele, nekem nem volt elég tartása a tartónak. Olyan laza lett. Az elkészítési útmutatóban írják, hogy a kártyatartó részt az oldalain le lehet tűzni. De ekkor még nem éltem a lehetőséggel.

A másik rendszerezőnél egy kicsit feltunningoltam a darabot még egyfajta közbéléssel és a kártyatartó rész széleit kb. 3 mm szélesen letűztem. Sokkal stabilabb lett a végeredmény, és önállóan megáll a lábán, nem dől el.

  

A rózsásat kezdtem el használni. Megnézzük, hogy mennyire lesz praktikus ez a megoldás.

És még egy kis ősz. Kinyílt a krizantémom, és úgy érzetem, le kell kapnom, annak ellenére, hogy csináltam már róla képet. :-D

Puszi.

Őszi dekor

Nem kell itten nagy dekorálásra gondolni. Csak kicsikére. Kicsi ház, kicsi dekor. De nekem tetszik.

 Ők vannak a bejárati ajtónknál.

Nah, jó. Ők nem a dekoráció része. Őket megesszük. Rántva. Saját termesztés amúgy. :-)

Talán a seprő kollekciónk kicsit túlzás, de ez van. Sajnos nem a Lakáskultúrában lakunk. De talán nem is baj.

És jöjjön egy friss szerzemény. Imádom ezeket a poharas díszeket. Az ősz jegyében van még egy ilyenem, bár más kompozícióban. (A poharas gyönyör a Főnix Dekorációnak köszönhető ;-) )

Mostanság

Mostanság itt az ősz. Mostanság volt nagy takarítás, és őszi dekor kihelyezés. Mostanság varrtam is. És hát fotóztam is.

Ezek jönnek most: amiket mostanság varrtam és lefotóztam.

Kezdjük is a nehéz ágytakaróval. Az úgy volt, hogy pár éve csináltam már egy nagy takarót G.-nek farmerból. Összegyűlt egy adag régi farmer nadrág és ing, és nem akartam rakosgatni, gondoltam egyet és csináltam belőlük ágytakarót. G. anyukájának viszont nagyon megtetszett, így talán nem is volt kérdés, hogy amikor legközelebb összegyűlik egy takaróra-való adag, ismét csinálni fogok egyet, de most anyukájának.
És összegyűlt, és megcsináltam. Most más technikát alkalmaztam. Az angol Cathedral Window Quilt-nek nevezi, magyarul talán katedrális ablak patchwork. Nekem nagyon tetszik ez a technika is, és a látvány is. Így hát neki láttam, és szabtam, és varrtam és varrtam.
Ez lett a végeredmény:

Ez a varromány7*7 körből rakodik össze, azaz összesen 49 blokkból áll és 6-7 darab nadrágot tartalmaz. 210*210 centiméter. És nagyon nehéz. Mármint súlyra, és úgy értem, hogy nehéz. Nagyon. Szal meg is fogadtam, hogy legközelebb nem is csinálok másfél méternél nagyobb dolgot farmerből, mert képtelenség megmozdítani. Nah jó. Nem képtelenség, de nem praktikus. Nagyon nem.
De viszont szerintem nagyon látványos lett a végeredmény. :-)
Aki ismer, az tudja, hogy nem nagyon van kézügyességem. Úgyhogy ilyenkor mindig meglepődöm (és szerintem ők is), hogy "bakker, ezt én csináltam...". :-D
Kívááncsi vagyok mit fog G. anyukája szólni...

Ezek után, vérszemet kaptam és folytattam egy textil tárolóval, amit már nagyon régen kiszemeltem magamnak, és meg is találtam a helyét. Rögtön kettőt is csináltam, egyet a polcomra, és egyet a munkahelyemre. Előbbibe természetesen cérnák kerülnek, utóbbiba pecsétek (utáltam hogy össze-vissza dőlnek, kellett valami karantén nekik). És igen, farmerből vannak ezek is.

És amiről jobb kép készült, ez maradt itthon:

Használat közben, illetve a lakókkal:

Ebben a pár hétben így ennyi volt a varrni való. Folyt.köv.