2017. február 27., hétfő

Tavasziasodás

Egy héttel ezelőtt elegem lett a szürkeségből, a hidegből, az esőből, a ködből, és abból, hogy gyakorlatilag minden nap nyomottan mentem haza a munkahelyemről és semmihez sem volt kedvem. Még varrni sem. Mereven ragaszkodtam ahhoz, hogy a tavaszias képeknek, tulipánoknak még nem jött el az idejük. Élvezzük ki (?) a tél utolsó időszakát és ne siettessük annyira a tavasz eljöttét, ne rohanjunk annyira előre az időben... Azt kell, hogy mondjam, tévedtem. Amint rájöttem erre, máris jobb lett a kedvem, az alkotás iránti vágyam is felébredt, és miután megtaláltam, mit is varrhatnék, sutba vetettem az elveim. Jól bevásároltam a Rőfösboltban, egy valag pénzt hagytam a virágosnál némi virágért, elkezdtem a tavaszi elő-nagytakarítást. Egyenlő: sokkal jobban vagyok! És mintha az időjárás is észrevette volna magát: melegebb lett, többet látom a napot, csiripelnek a madarak, és vannak már színek, elő bújtak az évelők is.

A varrás iránti olthatatlan vágyat egy muffinos anyag csalogatta elő belőlem, ebben a szürke időszakban. Azonnal jött is az ihlet, hogy táskát csinálok belőle, olyan bedobálós, rohangálós fajtát. Semmi extra. Még zsebek sincsenek benne. 



Nah, hát a színek már nagyon hiányoztak... Szerintem jól a lovak közé csaptam ezzel a kombinációval. :-)
Ezt a táskát pattydoo honlapján találtam. Ahogyan tőle szokás: a szabásminta ebben az esetben ingyenes, és videót is készített a táska elkészítéséről. A szabásminta innen van és a videót is itt találni. Nagyon szeretem a videóit, igazi profi munka. Szerintem az idegen nyelv ellenére is könnyen érthető, hogy mikor mit kell csinálni.
A tatyó amúgy lavinát indított. Díszpárna huzatok "gyártásába" kezdtem, különböző technikákkal. De erről majd később.

Ahogyan fent említettem, a kedvem javítása érdekében engedtem kicsit a luxusnak:




És az eheti szerzemények:

Igen. Most már van tulipán is. Hiszen ezen a héten már március... ;-)

Puszi és ölelés... és tulipán és napsütés és "gyeremártavasz"!



2017. február 11., szombat

Újrahasznosítás

Ebben a pár hétben újrahasznosítottam. Az újrahasznosítás abszolút nem az én pályám. Sajnos nincs bennem annyi kreativitás és fantázia, hogy egy bizonyos dologból, aztán teljesen mást csináljak. Ugyanakkor nagyon praktikusnak és hasznosnak tartom ezt a "dolgok nem vesznek el, csak átalakulnak" szemléletmódot.
De sebaj, mert ott van nekünk A internet, és ott rengeteg olyan embert lehet találni, akik sokkal ügyesebbek nálam, és segítenek meglátni az alternatívákat.

Megint díszpárnákat gyártottam. Lehet, már kicsit unalmas így, hogy karácsonyra is azt varrtam, de ezek újrahasznosítottak... Eredeti rendeltetésüket sutba dobták (én) és új funkciót kaptak.

Így lettek kávézsákokból díszpárnák, és így lettek kötött sálból díszpárnák.

Kb. 100 évvel ezelőtt kaptam G.-től két darab kávézsákot ajándékba, mert kb. akkor találtam rá az interneten olyan jópofaságokra, mint kávézsákból táska, vagy párna, vagy ez-az. Szegények 1-2 évet biztos, hogy vártak a feldolgozásukra, míg a karácsonyi szünetben, energiával telve és ihlet híján, arra gondoltam, "Nah, most csinálom meg őket!"

Mivel volt itthon egy egész doboznyi szivacstörmelék, és azt is el szerettem volna használni, a párna belsőket is én varrtam. Gondolkoztam, hogy vegyek-e ikeában, de így végre méltó helyre került a szivacs, és nem "esik bele a moly senem".




Egy zsákból két párnára tellett. Egészen pontosan két párna előlapra. A hátoldalát egyszerű juta anyaggal pótoltam ki. Színben egy nagyon picit tértek el egymástól.
Nekem személy szerint a kávézsák anyaga, ez a juta, nagyon durva tapintású. Juta anyagból már varrtam táskát például, és ha vállra tettem, kibolyhozódott a felsőm, ahol összeértek, és még szúrt is. Ezért van az, hogy a kávézsák-táskáról lemondtam. Így viszont, tökéletes kerti bútor kiegészítő lesz ez a párna. Könnyen mosható, mind a párnabelső, és a huzat is. Mondjuk szárítógépben nem próbáltam, mert nincs, de ha lenne, szerintem akkor sem raknám bele, jobb a békesség.




Hát így néznek ki az én kávézsákból varrt díszpárnáim. Amúgy nem tartottam meg.... G.-éknek adtam.

Aztán viszont vettem egy új sálat. A régi egy kötött fehér csősál volt, és persze, hogy a Pinteresten terjengő kötött holmikból varrt párnahuzatot én is ki akartam próbálni már nagyon régen. Most jött el az ideje.
De egyúttal a régi díszpárna belsőimet is felújítottam, újakat varrtam, ha már így belejöttem.




A sálamból két párna előlap fért ki, és ráfért egy 50*50-es párnabelsőre. A hátlap az ikeában kapható fehér polár takaróból készült. Dupla puhaság. :-)






Így most már van egy pár karácsonyi és egy pár téli párnahuzatom.

Puszi és ölelés