Nyári dekoráció

Ezeket a dobozokat mindig ámulva nézem, hogy mennyire szépre tudják megcsinálni, és ha látok erről videót, olyan könnyűnek is tűnik a megalkotásuk. Aztán megláttam a Kosárbolt youtube csatornáján, hogy dekorboxot készítenek nyárra és annyira megtetszett a világítótorony és a kormánykerék, meg az evező és a hajócska, hogy elhatároztam, én is megcsinálom az enyém. A kupac mélyéről éppen mostanság került elő egy régi fadoboz, és két befőttes üvegnyi kagyló és tengeri kavics amúgy is hevert itthon eldugva. Az is régen foglalkoztatott már, hogy ezeket az emlékeket jó lenne valamire felhasználni. Így csak a bizonyos fadarabokat kellett beszereznem, és pár festéket, és azzal kezdődhetett is a muri.

Evező: country zöld

Megérkezett a csomagom, és alig vártam hogy neki lássak. Be kell vallanom, hogy elsőre nem sikerült a doboz. Látszott rajta, hogy nem volt sok elképzelésem arról, hogyan is nézzen ki összhangilag. Nyilván azzal kezdtem, hogy a fából készült cuccokat lefestettem. A dobozba helyeztem száraz oázist. Aztán ezt az egészet befedtem kócos mohával, majd pedig bele szurkáltam a tengeri herkentyűket és dobtam rá pár kagylót... Aztán rájöttem, hogy nem tetszik.

Majd másnap szétszedtem az egészet és már konkrét elképzelésekkel estem a doboznak megint. Hát nekem így is nehéz volt... Szóval minden elismerésem azoknak, akik ilyen boxokat készítenek hobbiból vagy hivatásból, akármilyen alkalomra is, mert gyönyörű dolgokat tudnak készíteni, ami egyáltalán nem abból áll, hogy csak "odadobálják" az apró-cseprő elemeket! Én ezt most megtapasztaltam.

Country kék

Amikor kibontottam a csomagomat, szinte az első volt, hogy megnézzem, milyen színeket sikerült rendelnem. Nyilván tudtam, hogy mit rendelek és a képen nagyon tetszett, dehát tudjuk, hogy a képen nem mindig az a szín van, amit aztán valójában látunk, vagy magán a felületen. De szerencsére most a kép jó volt. Ha esetleg másnak is tetszenek a színek; ezeket rendeltem: matt akrilfesték, vizes alapú: Country kék, Country zöld, egyszerű szürke, egyszerű fehér, és egyszerű piros, de ez volt itthon. Két rétegben vittem fel a felületre és nem csiszoltam fel a fatermékeket.

A kormánykerék country zöld, a vasmacska szürke

Ahogy mondtam, már kitisztult gondolatokkal álltam neki még egyszer. Elképzeltem, ahogyan a tengerparton állok. Olyanon, ahol vannak világítótornyok (bár igaziból még sosem láttam). A központi elemekké a tornyokat raktam, és úgy terveztem, hogy azok előtt fog heverni minden. :-D

Aztán a "füzéresdi". Imádom a különböző alakú, nagyságú zászlófüzéreket. Először arra gondoltam, hogy majd hurkapálcikát szúrok a dobozba és arra feszítem ki a füzért... De mivel végül is lapos (vagy hogy mondjam) boxot képzeltem el, nem lehetett így megvalósítani. Ehelyett ráhelyeztem a doboz oldalára.

Aztán jött a "feltöltés". Kisebb kövekkel és kagylókkal kellett feltölteni - kezdő lévén - egy számomra elég nagy felületet. Türelem játék, nem mondom, de elég jól lekötötte a figyelmem, és igazából nem éreztem magam idegesnek. :-D

A kövekkel kezdtem. Ahol a kavicsok nem értek össze teljesen és látható maradt az oázis, oda kócos mohát raktam, vagy kicsi ágakat, vagy kagylót. Utolsó lépésként helyeztem fel a fatermékeket. 

Kültéren lesz, de fedett helyen a bejárati ajtónál. Nagyon köszönöm a Kosárboltnak, hogy elindították a vezérhangyámat. :-D

Noh igen. Van még valami. A füzér... Amint azt már említettem, szeretem őket, és most magamnak egy ilyet készítettem:

A konyhába fog kerülni, ahol karácsonykor a tobozok és a textil csillagok lógnak. Gondoltam nyáron is fityegjen ott valami. :-D

Most egyelőre ennyit alkottam nyárra, de még nagyon sok tervem van, amit meg szeretnék varrni. Most tettem egy kis kitérőt ugyan, de nem is olyan sokára vissza a varrógéphez!

Puszi és ölelés!

Babatakaró 2.0.

Bizony. Újabb babatakarót készítettem. Ez azt is jelenti, hogy újabb emberke érkezik a világunkba. :-) A történet ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt. Annyiban azért különbözik, hogy ezúttal egy kis fiúnak foltoztam.

K., első számú rajongóm (illetve remélem :-D), ismét felkért, hogy varrjak babalátogatóba ajándékot. És most nagyon oda kellett tennem magam, hiszen G. legkisebb tesója az apuka. Hmmm.... Kicsi család... Cukik... :-D

Természetesen beszartam elsőre, de kb 2 másodperc után már pörgött is az agyam, hogy mit is lehetne, aztán meg hogy mi is az, amit már régen ki akartam próbálni? Aztán megint beszartam, hogy kis fiúnak még sosem varrtam, ekkorát meg főleg nem, és ebben az esetben abszolút nem indulhatok ki magamból, hiszen ebben az esetben abszolút nem jönnek be a virágok, még az egészen inci-fincikék se nem, és ebben az esetben egy kis fiúnak kell varrnom.... De teljesen higgadtan kezeltem ám a szitut (öhm, nem!).

Miután átlendültünk a hisztirohamaimon, és K. úgy tett, mintha nem vette volna észre, elkezdtük tervezni, hogy milyen is legyen színösszeállításban. Megbeszéltük, hogy kék legyen. Legyen állatfigurás, és nem, tutira nem kell olyan sokféle anyagból, mint Zsófi takarójánál (szal hiszti terén lebuktam...). Legyen rajta elefánt applikáció (itt azért kicsit megizzadtam). Aztán egy idő után kiderült, hogy Zs., az anyukánk titkon reméli, hogy nekik is varrok babatakarót, és ő bézs színben képzelte el (pfhju, de jó, hogy nem kezdtem el ideje korán, és miiiivaaaan? Reménykedik? Íííííí :-D).

Úhh, a pasztell az én terepem. Már nagyon sok gyönyörű fiús dolgot is láttam a neten ebben a színvilágban, így hát hova is mehettem volna alapanyagért, mint az Eurotextilbe. Nohát a beszerzés körüli macerám teljesen megegyezik a tavalyival, így nem is részletezném ki, hogy mi volt... :-D

Végül ötféle anyagot választottam, plusz a csillagos szegély és a ferdepántnak való egyszínű szürke. Ugye mennyire bézs? :-D Viszont teljesen meg vagyok elégedve és K. is és amúgy az egész család kivéve persze a frisset, akik mit sem sejtenek... Öhm, ez a takaró teljesen nem olyan lett, mint amit elképzeltünk / megbeszéltünk / megterveztünk. De szerintem jobb nem is sülhetett volna ki a dologból. :-D

Végig azokat az elveket és technikákat követtem, amiket az első takaró esetében is. Csak most határozottan éreztem, hogy gördülékenyebben megy, és nem ér annyi meglepetés. Bár akkor határozottan felhúztam a szemöldököm, amikor az egy méteres hátoldalnak való anyagom pontosan, de pontosan akkorára ment össze a beavatást követően, mint a fedlapja a takarónak. Az nem esett jól. 

Ugyanaz 1. - Az applikáció

A név mellé dukál valamilyen applikáció. Most elefánt, ami határozottan könnyebb volt, mint a Kisvakond. :-D

(Majdnem) ugyanaz 2. - Név hímzése

A takaróra kellett a baba neve. Zsombor. Ami határozottan hosszabb név, mint a Zsófi. És Zsombor esetében a Zsófinál alkalmazott betűtípus nem is tetszett, így Calamity Jane-t lecseréltem "Monotype Corsiva"-ra, akár ki is legyen...

De az öltés nem változott:

(Majdnem) ugyanaz 3. - Rafkós szegély

Most is ki akartam próbálni valami újat, és most is felszerettem volna dobni valamivel a takarót. Így esett a választásom erre a megoldásra:

Zsófi esetében kis háromszögeket varrtam szegélynek, itt kis téglalapokat varrtam egymáshoz hosszú csíkban. Jaj, az a szürke alapon pici majmos anyag annyira vagáány! :-D

(Tökre) ugyanaz 4. - Csillagos és pöttyös anyagok nélkül nincs, azaz nincs babatakaró. Jöhetnek a betűtípusok, mehetnek az applikációk, DE a csillag és a pötty örök! :-D

(Egyáltalán nem) ugyanaz 5. - Be kell vallanom, hogy a fotózást kicsit összedobtuk Gy.-vel. Szorított a határidő. Aztán kiderült, hogy nem. 

Szóval. Határozottan elégedett vagyok életem első fiú(nak szánt) babatakarójával, még ha nem is ilyet terveztünk K.-val. Annyira menő lett szerintem. (*szívecske* plusz *elégedett mosoly és sóhaj*)

Remélem nem okozok csalódást és anyának és apának is tetszeni fog. Kívánok nekik nagyon nagyon sok boldogságot, és legalább ennyi egészséget! Külön puszi a három Zs.-nek! :-D

Puszi és ölelés ide is!