Karácsonyi ajándékok

Az ötletet a húgom adta. Küldött egy képet karácsonyi, pontosabban mikulásvirággal feldíszített párnáról, és ez adta az ötletet, hogy idén karácsonyi díszpárnát mindenkinek!

Ahogy mondtam, T. talált egy képet erről a bizonyos mikulásvirágos párnáról és áradozott, hogy milyen jól néz ki. Persze, akkor még azt mondtam, hogy nem tudom megcsinálni. Majd amikor több időnk lesz, rajzol nekem szép kis szirmokat szabásmintának, és az alapján megcsinálom neki a párnát. Mert hogy bár a varrás megy nekem, a rajzolás terén nem vagyok a toppon.

Nah, de véletlenül, tényleg véletlenül, találtam egy videót, amiben nem csak a készítés menetét mutatták be, nah de a szirmok és a levelek szabásmintáját is ingyenesen le lehetett tölteni a honlapról.

És innen zöld lámpát kapott a díszpárna projekt.

Evidens volt, hogy T.-nek akkor ebből kettőt. Vennem kellett hozzá zöld és piros filcet, fehér anyagot, arany vagy fehér színű valamit (gyöngyöt, vagy csengettyűt) és párnabelsőt. Az első három dolog beszerzése könnyen ment. A párnabelső, természetes volt, hogy az IKEÁban szerzem be. Nah de a virág közepére valami, ami bibének szolgál, kicsit nehézkesebb volt. A videóban arany csillámos csengettyűket varrtak a virág közepébe. Sok helyen megfordultam, amikor az alapanyagokat szereztem be, de semmilyen csillámost nem találtam akkor. Lehet korán kezdtem, amúgy a keresgélést. Akkor még nem annyira volt karácsonyi hangulat, még csak kúszott... Szal be kellett érnem sima arany csengettyűkkel, amit aztán abszolút nem bántam meg!

A párnabelsővel is megjártam kicsit. Azt írta az elkészítési útmutató, hogy a kész huzat 40*40 cm. Emlékeztem, mintha lenne ekkora méretű belső az IKEÁban, így is volt. Elmentem és megvettem. Rögtön négyet. Azt nem mondom, hogy kár volt, de meg kellett buherálnom az ügyet. Történt ugyanis, hogy az hagyján, hogy olcsó húsnak, híg a leve (értsd: a párna gyér töltöttsége), de sajnos ez az sárga karikás (vagymilyen?) minta, szuperül átlátszik a fehér munkaruhán (!). Így új huzatokat kellett varrnom. Sebaj, átraktam a töltetet, és minden smakkolt. Persze, nem örültem. Időkiesés.... Pfuj. :-)

Viszont nagyon élveztem a varrást. Ahogy sziromról-sziromra alakul a mikulásvirág. :)

Ilyen lett az én mikulásvirágos díszpárnám, amit a húgomnak adok karácsonyra:

 

Nem bonyolítottam túl a csomagolást. Sima pékzsineggel kötöztem át a két párnát. Így kerül majd a fa alá:

Aztán jött anyu párnája. Most valahogy sikerült kapcsolnom, és időben elkaptam a szavait, miszerint mééég mindiiiig oda van a rénszarvasokért, és neki a karácsony most piros és szürke.

Nem mondom, hogy nem agyaltam rajta sokat, hogy milyen is legyen, az a díszpárna. Már összegyűjtöttem egy csomó rénszarvas applikációt a pinteresten... Mondjuk nem találtam meg az igazit. De persze jött a dilemma, hogy milyen anyagokat kell választanom. Kontrasztosat, az biztos. És ahogy keresgéltem neten, feltévedtem a Mesebolt (hátmimás...) facebook oldalára, és elkezdtem nézegetni a tavalyi fotókat, éééssss ooottt vooolt. Ő, illetve ők. És többé már nem volt kérdés. Nem kell ide applikáció. Ezt az anyagot nem "rontjuk" el, nem takarjuk el, azt úgy használjuk fel, ahogyan van, mert ez úgy tökéletes, ahogyan van.

Ahogy a húgom mondaná: "Ez annyira szép, hogy sírok!" És tényleg.

Nah most egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy a képeim eléggé vissza fogják-e adni az anyag szépségét...

Mindegy, mindenki higgye el, hogy tényleg az! :-)

Ez is 40*40 cm-es. Szerettem volna feldobni valami aprósággal, ami, ha lehet csak még jobban kiemeli a szépségét az anyagnak, így csillagos anyaggal kereteztem a párnahuzatot.

Itt lehet látni, hogy ferdepánttal készítettem el a "keretet". 6 cm-es csíkokat vágtam, félbehajtottam, szép oldalára felvarrtam géppel a szalagot, majd a hátoldalra fordítottam, és kézi, rejtett öltésekkel varrtam a helyére.

Ez itt a hátoldala:

Itt sem vittem túlzásba a csomagolást. :-)
 

 

Háát, ennyi a karácsonyi párna projekt. Nem volt sima ügy, de annyira összhangban van minden, hogy semmit sem bánok. T.-nek a mikulásvirág, anyunak a rénszarvas és a piros-szürke. Nah, hát ilyen jó minőségű cuccokkal dolgozni, és dolgozni (majdnem) felhőtlenül... megfizethetetlen! Élvezkedés ezerrel!

Folytatódik azonban a karácsonyi hajrá! Ezen a héten jobban, mint valaha! :-D

Puszi és ölelés!

Bocsi

Még mindig ezek a gnómok...

Amikor megrendeltem ezt a filcet, azt terveztem, hogy ebből is gnóm sapka lesz, és milyen vagány lesz és ünnepi.

Aztán amikor megkaptam ezt a filcet, és láttam egyben és hogy mennyire glitteres, kicsit elbizonytalanodtam, hogy biztos erre akarom-e használni, és nem lesz-e túl tömény a sok sok sok sok csillám....?

Bevallom le is tettem róla, hogy megcsinálom. De aztán csak ott motoszkált... Megcsináltam.

És én szerintem naggyon vagány és naggyon ünnepi. Szerintem...

És csináltam még egy hagyományosat anyunak is:

Asszem így ennyi volt idén a gnómkodás. Hogy jövőre is fogok-e csinálni, nem tudom. De minden esetre idén ez lesz nekem a szenzáció. Sikerélmény terén, biztosan!

Ahogyan ígértem, hamarosan tényleg jelentkezem a karácsonyi ajándékokkal!

Puszi és ölelés!

Engem is

Engem is elért... Pinterest-en böngésztem, és egyszer csak ott volt előttem, és szerelem volt első látásra!

Nah, ki találja ki, hogy mi lesz / lett ebből?

Aaaz úúúgy volt, hogy ahogy az előbb említettem, Pinteresten találtunk egymásra. De be kell vallanom, hogy első körben lebeszéltem magam arról, hogy megcsináljam, túl sok mindent kellett volna beszerezni hozzá, és most nem nagyon volt kedvem azzal bíbelődni, hogy mit hol találok vagy nem találok meg. Így arra jutottam, hogy majd valamelyik barkácsáruházban, bizonyos összegért megveszem. Az az igazság, hogy hirtelen szabásmintát sem találtam hozzá.

De aludtam a dologra, és pár napra rá, megtalált a szabásminta is, és az akarat, hogy én ezt meg szeretném csinálni. Hogy mi lesz belőle, azaz, hogy milyenre fog sikeredni, magam sem tudtam, de egy szabad péntek este elkészült a prototípus. Teljesen begőzöltem! Elképzelni sem mertem, hogy meg tudom csinálni, az otthoni alapanyagokból. Valamiért, magam sem tudom hogyan, de végül minden meg volt hozzá otthon.

Mivel óriási volt a sikerélmény, gyorsan rendeltem a gombolda.hu-ról még filc anyagot, fagolyót, és egy fokkal feljebb emeltem a minőségét.

Tádáááá:

Az első gnómok orra még gombbal készült. A szakállnak való szintén itthon feküdt, arra várva, hogy felhasználjam valamire. Akartam szerezni hosszú szőrű műszőrmét, de vagy nem volt megfelelő, vagy nagyon drága volt. Így maradtam ennél a megoldásnál.

A manó 27 cm magas, barkácsfilcből készült, és kis arany csengettyű van a sapi végén. Az eredeti tutorial lábakkal készítette el őket, nálam viszont ez a megoldás nem annyira volt praktikus, mert nincs olyan helyem, ahol elférne a lelógó láb.

Nah, hát így jártam a gnómokkal. Remélem hamarosan megtalálom nekik a helyet. Az biztos, hogy akárhányszor rájuk nézek, mosolyt csalnak az arcomra.

És egy kis ízelítő a következő poszt témájából.

Folytatódik a karácsonyi készülődés. Hamarosan megmutatom a karácsonyi ajándékokat, amiket a csajoknak varrtam. Értsd anyunak és a húgomnak. :-)

Puszi és ölelés!

Elkezdődött

Pár héttel ezelőtt elkezdődött nálam is. A karácsonyi készülődés. Elképesztő, mennyire rohan az idő.

De nem akarom sem magam, sem pedig mást még jobban frusztrálni azzal a ténnyel, hogy méééég hány nap van karácsonyig. Én még koránt sem vagyok készen. Legyen elég annyi, hogy hullámokban tör rám, hol az elégedettség, hol a pánik.

Karácsonyi készülődésemet egy csizmával kezdtem. Annak idején, még a mikor fiatalok voltunk és bohók, varrtam a V. családnak mikulásra csizmát a nevükkel. L. elmúlt akkor mér egy éves, és ez volt a második mikulása, amit nagy babaként élt meg. Az elsőn még picike volt nagyon. Így akkor varrtam csizmát az egész családnak. Nah de azóta bővült a kicsi család. És Emma idén múlt el egy éves, így időszerűnek éreztem elkészíteni a negyedik csizmát.

Pont ma reggelre jött a Mikulás...

Az előkészületek:

És a kész csizma:

Piros munkaruhából készítettem el a mikuláscsizmát, van bélése is, ami szintén munkaruha, szóval nagyon strapabíró csizma lett belőle, a mikulás rakhat bele cumót dögivel. A csizma  "gallérja" pedig fehér polár anyagból van, és sűrű cikk cakk öltéssel varrtam ki a nevet.

Annak idején amúgy azért alakult ki ez az összeállítás, mert nagyon sok piros munkaruha anyag maradt meg egy másik projekt miatt, és nem mellesleg szerettem volna valami hagyományosat varrni. Remélem sikerült. Természetesen a családomnak is varrtam. Tehát pár évvel ezelőtt várjunk csak, mennyit is....? Kb. 8 csizmát varrtam azon a karácsonyon. :-)

Amúgy csak ajánlani tudom mindenkinek. A varrása tényleg nem nagy ördöngösség és látványos dekoráció, és nem csak kandallóra.

Hamarosan jelentkezem további készülődéssel!

Puszi és ölelés!

Hosszú

Elég hosszú a lista. Volt ez a négy napos szünet Halottak napjakor, és bár nagyon sok tervem volt, igazából most készültem el. Vegyük is sorba... Volt egyszer egy Kukac, valami blézer, és őszi patchwork... Tehát amiket terveztem, sikerült megvarrnom, de sajnos nem abban a négy napban. Több időt vett igénybe, így most eléggé rajtam van a para karácsony miatt.
Most már tényleg mindenből a karácsonyi ünnepekre való felkészülés folyik... Én érzem még korainak, vagy tényleg le vagyok maradva...?

De térjünk még vissza a múltba, amikor még ősz volt. Kb. két hete...

Szóval a hosszú hétvégén sikerült megcsinálnom Kukacot. Kukacot már oda is adtam a Megrendelőjének, aki nagyon örült Neki, és saját bevallása szerint nagyon hasonlít az eredetire, és unokája, tutira fel fogja ismerni. Van egy sanda gyanúm, hogy M.-ben van egy kis elfogultság is, de hát már több, mint 10 éve vagyunk kollégák... Mindenesetre nagyon remélem, hogy tényleg tetszik Neki.

Íme, Kukac:

Kukac megvarrása kicsit kalandos volt. A szabásmintával igazából nem volt probléma. A gond a "szarvaival" volt. Ugyanis a befejezés előtt mínusz eggyel derült ki, hogy a "fülei" nem állnak meg a helyükön. Úgy éreztem viszont, hogy Kukac csápjainak állniuk kell. Szülői segítséget kértem, és anyunak lett egy nagyszerű ötlete, így a Kukacban van egy kis sufnituning.
Az állóképességet két darab műanyag kávés kanál szolgáltatja. Rendesen berögzítve, a tompa oldalával felfele, a tömésbe jól beillesztve, hogy az unoka ne tudja magát ledöfni.
Naggyon remélem, hogy Kukac bírni fogja a gyűrődést. A két fül között, és magukat a füleket is kézzel varrtam meg, kétszer, mert szerintem ezen a részen lesz használva a legtöbbször.

Kukac után jött blézer. Róla nem csináltam képet. Legyen elég annyi, hogy nála is akkor derült ki, hogy elszabtam a varrást, amikor már majdnem kész volt. Így szedhettem szét, teljesen. De aludtam rá egyet, kettőt, és újból neki futottam. Szerencsére az anyag is bírta a szétszedést. Kívülállók (értsd: kolléganők) azt mondják, hogy jól áll. Megvarrtam első blézeremet, ami még hordható is.

És ezekkel el is ment a négy napos ünnep.
Nagyon izgattak viszont a patchworknek szánt anyagok, így neki láttam az edény-alátéteknek is. Hiszen edényalátétből sosem elég. Egyébként szerintem rettentő praktikusak, és egy kezdő hobbi varrónőnek gyors sikerélményt nyújthat. És amilyen egyszerű olyan sok mindent lehet rajta gyakorolni. Például a szegést, vagy a letűzést.

Nekem ezek a műveletek több-kevesebb sikerrel mennek, attól függően, hogy milyen bugyi van rajtam. Az én motivációm az volt, hogy őszi dekort csináljak. Először egy 3D-s tökön gondolkoztam. Ugyanis megőrülök ezekért a textil tökökért. Akkor is ha designer pamutból, és akkor is ha egy régi, öreg kötött pulóverből csinálják. De aztán rájöttem, hogy ha megvarrom, a köztes időszakban nem tudom hova tenni őket... Sajnos a gardrób (mit gardrób?? a lakás) kapacitása évről évre csökken. Nah de ha a tököt, edényalátétnek varrom meg, akkor lapjával még csak csak betuszkolom az egyik fiókba. Így megalkottam életem első és utánozhatatlan, színekben teljesen harmonizáló, tök patchwork edényalátétét:

Még kollázst is készítettem belőle, annyira büszke vagyok rá. Amúgy nem csalás, nem ámítás. Ez egy alma. Ami tökre töknek készült. Esküszöm! De valamit benéztem... Szóval mindenki figyeljen: ahhoz, hogy tököt pecsöljünk, egy sorral kevesebbnek kell lennie, mint oszlopnak. Csak szólok...

Miután kiderült, hogy almát varrtam, már tényleg nagyon szerettem volna egy tököt, így megcsináltam ezt is....

Ez már egy kicsivel jobban hajaz a tökre.

Nah de most volt Márton-nap, és mi meg szoktuk tartani a nagy libacomb-lakomát, tehát ha már lúd, akkor legyen kövér, és amúgy is találtam egy tök jó tutorialt, ami most makkos, és nem tökös.

Nagyon megtetszett, hogy barna anyagokkal dolgozott a blogger. És nah, hát ilyet nekem is csinálnom kell, de nem tartom meg, K.-nak adom.

A sornak még nincs vége. G. imád gombázni. Nemrégen voltunk is fent, és gombáztunk egy kicsit. Innen jött az ihlet, hogy edényalátét.... jah nem, gombás edényalátét. :-D

Vargányák.


Asszem elkapott a gépszíj. Mert, hogy Amanda Rolfe youtube csatornáján felfedeztem, hogy juharfa-levelet "pecsel". Én is, én is, én is:

Tudom, kicsit túlzásba estem. De nagyon jó érzés volt, hogy kipróbálhattam ezeket. Most viszont teljes gőzerővel irány a karácsonyi készülődés, mert gyerekek... ezerrel le vagyunk maradva. Én biztos úgy érzem...

puszi és ölelés

Tervek

Hétfőn döbbentem rá, hogy egy hét múlva Hallottak napja miatt négy napos szünetünk lesz. Így a négy napos szünet előtt veszettül elkezdtem tervezni, hogy miket lehetne varrni, illetve a varrományokhoz milyen anyagokat és hol szerezzem be. Ugyanis őszies anyagokból rémes, hogy milyen hiányom volt. Igen, rémes.

Aztán rengeteg ötletem lett. Már régóta tervezek magamnak varrni egy blézert. Egy korábbi, boltban vásárolt blézer fazonja nagyon meg tetszett, és elhatároztam, hogy amikor már használhatatlan lesz, leveszem róla a szabásmintát, és az alapján csinálok egy újat. Úgy gondolom, hogy meg fogom tudni csinálni. Így ehhez a projekthez is be kellett szereznem az anyagot. Csütörtökön aztán elmentem a Körútra és be is szereztem egy pénztárcabarát, pamutból készült, nem igazán rugalmas, de puha tapintású anyagot. Sajnos a nevét nem tudom. Ruha varrás, és anyagismeret terén még elég kezdő vagyok.

Pár héttel ezelőtt, a kolléganőm megkért, hogy csináljak az unokájának a Bogyó és Babóca mesékből ismert, öhm, köhm, kukacot. Nah, azt hiszem, hogy az ünnepek kihívása, ez a lény lesz. Amúgy tetszik, hogy a kislánynak ő a kedvence. Szerintem egyedi. Varromány szempontjából? Bízom a legjobbakban, hogy meg tudom majd csinálni... Így ehhez is anyagot kellett beszereznem, mert speckó színe van ám ennek a kukacnak. Nem, Kukacnak. Már nagy betűs. Lesz közös múltunk, én fogom megteremteni, szal hívjuk Kukacnak. :-)

Aztán megint beleízlelnék kicsit a patchwork világába. Szeretnék csinálni egy makkos, és egy tökös quiltet, amiből azt tervezem egyenlőre, hogy edényalátétek lesznek. Edényalátétből sosem elég. És őszi alátétem nincs. Amúgy a tököset megtartom magamnak. Ha lesz időm, lehet, hogy a családnak is csinálok. A makkosat viszont K.-nak tervezem.

A patchworkökhöz is kellett anyag, így megpróbáltam most tudatosan készülni az anyagok kiválasztására. Igen, írtam listát, amin szerepelt, hogy kb. hányféle anyagból, milyen méretben, melyik projekthez milyen színű alapanyagot szeretnék.

Az eurotextilben szereztem be a "kezdő" csomagot. Szerdán mentem be oda uyganis, és akkor még nem tudtam, hogy csütörtökön még be tudok szaladni a csodálatos, és utánozhatatlan MESEBOLT-ba. De erre hamarosan kitérek.
Szal az Eurotextilben beszereztem háromféle barna anyagot a makkhoz. Itthon még van barnám, ezért nem vettem többet. Ugyanitt az eladó hölggyel összeválogattunk még a tökhöz valót is. Ez is három anyag lett. Mutatom:

Az alsó három a makkhoz, a felső három a tökhöz.
Amúgy ezek, sima pamut kartonok. Nekik már tudom a nevét. :-)

Nah, és most jön a legizgalmasabb rész az anyagvásárlás terén. Csütörtökön, miután megvettem a blézerhez az anyagot, szerencsét próbáltam, és gyorsan elmentem a Meseboltba. Szerencse, ahhoz kellett, hogy még zárás előtt odaérjek, ugyanis sajnos ezek az üzletek csak 6-ig vannak nyitva. A művészellátóba így sajnos nem is jutottam be. Nah szóval. Sikerült még bejutnom, és gyorsan össze is válogattam, szintén az ősz jegyében anyagvágatokat. Amúgy az üzletben már tombol a karácsony, karácsonyi anyagok, panelek.... ameddig a szem ellát. Sorra buktam fel a szebbnél szebb, karácsonyi csodákban. Meg is beszéltem az eladó hölggyel, hogy a karácsonyi anyagok miatt majd visszajövök máskor, mert egyszerűen képtelenség pár perc alatt átnézni mindet. Oda még komolyabb lista, és komplett varromány-tervek kellenek, mert nagyon gyorsan el tud veszni az ember, akkora a választék. És a választást nehezíti az a szörnyű körülmény is, hogy minden anyag gyönyörű!!! Minden anyagból el tudok képzelni valamit, és olyan színekből is tudnék választani, amiket alapjáraton nem kedvelek, vagy nem használom... Szörnyű...

Nah térjünk vissza. Gyors voltam, és örültem is, hogy pár perc volt a zárásig, mert kezdtem érezni hogy hamarosan elveszek.
Amúgy szerintem ezek az anyagvágatok rettentő praktikusak. Amerikában Pre-cut-nak nevezik. Nálunk nem annyira elterjedt, vagy én nem találtam még Pesten olyan helyet, ahol beszerezhetők, mert nekem nagyon nagy segítség lenne. Mert hát, ugye már említettem, hogy a színek harmonizálásában van mit még gyakorolnom.
Őket szereztem be:

Az alsó három volt egy csomag, és a felső három is egy csomag volt. Nagyon harmonizálnak, szerintem a színek, és persze mondanom sem kell, hogy nagyon szeretem őket. Alig várom, hogy dolgozhassak!

Így hogy most már beszereztem az őszi kollekciómat, indulhat a munka. Rettentő izgatott  vagyok. Vagy ezt mondtam már? Nah, dologra fel!

Kártyatartó

Újra zakatolt a varrógép. Ezúttal egy kártyatartót készítettem, magamnak. A régi, már vagy tíz éves, bőrből készült darab, kicsit "elfáradt". Mondjuk nem a bőr része, hanem a belsejében lévő kártyatartó rész. Aztán a tetszikencsinaltam.blogsopt.hu oldalon, találtam egy nagyon jó ötletet, és tudtam, hogy meg kell varrnom. Ez egy fémkeretes bankkártya tartó.

Egy projekt legnehezebb része számomra az anyagválasztás. Ha sikerül kiválasztani a főanyagot, a hozzáillő darabot színben és mintában, nagyon nehéz megtalálnom... Még nem jöttem rá, hogy ez miért van? Folyamatosan nyomozom.

Most is nehéz volt... Két anyag is tetszett, nem tudtam választani, és mivel két fémkeretem volt, úgy gondoltam, miért ne varrhatnék kettő tartót, oszt majd választok egyet magamnak, a másikat pedig elajándékozom. Persze a párosítással itt is gondjaim voltak. Választottam egy vagányabb kombonációt, ami nekem valamiért bejött, és így összevarrva is bejön, de a másik tartó esetében, bevallom inkább a biztosra mentem.

A szabásmintát, és a tutorialt a tetszikencsinaltam.blogspot.hu oldalról vettem, ahol gyönyörű anyagokból dolgoztak, és képekkel illusztrálták a varrás menetét.

Íme:

Vele mentem biztosra.

És itt a vagányabb. Szerintem vagányabb.

A két tartó között van különbség. A vagánynál a blog utasításait követtem. De amikor elkészültem vele, nekem nem volt elég tartása a tartónak. Olyan laza lett. Az elkészítési útmutatóban írják, hogy a kártyatartó részt az oldalain le lehet tűzni. De ekkor még nem éltem a lehetőséggel.

A másik rendszerezőnél egy kicsit feltunningoltam a darabot még egyfajta közbéléssel és a kártyatartó rész széleit kb. 3 mm szélesen letűztem. Sokkal stabilabb lett a végeredmény, és önállóan megáll a lábán, nem dől el.

  

A rózsásat kezdtem el használni. Megnézzük, hogy mennyire lesz praktikus ez a megoldás.

És még egy kis ősz. Kinyílt a krizantémom, és úgy érzetem, le kell kapnom, annak ellenére, hogy csináltam már róla képet. :-D

Puszi.

Őszi dekor

Nem kell itten nagy dekorálásra gondolni. Csak kicsikére. Kicsi ház, kicsi dekor. De nekem tetszik.

 Ők vannak a bejárati ajtónknál.

Nah, jó. Ők nem a dekoráció része. Őket megesszük. Rántva. Saját termesztés amúgy. :-)

Talán a seprő kollekciónk kicsit túlzás, de ez van. Sajnos nem a Lakáskultúrában lakunk. De talán nem is baj.

És jöjjön egy friss szerzemény. Imádom ezeket a poharas díszeket. Az ősz jegyében van még egy ilyenem, bár más kompozícióban. (A poharas gyönyör a Főnix Dekorációnak köszönhető ;-) )

Mostanság

Mostanság itt az ősz. Mostanság volt nagy takarítás, és őszi dekor kihelyezés. Mostanság varrtam is. És hát fotóztam is.

Ezek jönnek most: amiket mostanság varrtam és lefotóztam.

Kezdjük is a nehéz ágytakaróval. Az úgy volt, hogy pár éve csináltam már egy nagy takarót G.-nek farmerból. Összegyűlt egy adag régi farmer nadrág és ing, és nem akartam rakosgatni, gondoltam egyet és csináltam belőlük ágytakarót. G. anyukájának viszont nagyon megtetszett, így talán nem is volt kérdés, hogy amikor legközelebb összegyűlik egy takaróra-való adag, ismét csinálni fogok egyet, de most anyukájának.
És összegyűlt, és megcsináltam. Most más technikát alkalmaztam. Az angol Cathedral Window Quilt-nek nevezi, magyarul talán katedrális ablak patchwork. Nekem nagyon tetszik ez a technika is, és a látvány is. Így hát neki láttam, és szabtam, és varrtam és varrtam.
Ez lett a végeredmény:

Ez a varromány7*7 körből rakodik össze, azaz összesen 49 blokkból áll és 6-7 darab nadrágot tartalmaz. 210*210 centiméter. És nagyon nehéz. Mármint súlyra, és úgy értem, hogy nehéz. Nagyon. Szal meg is fogadtam, hogy legközelebb nem is csinálok másfél méternél nagyobb dolgot farmerből, mert képtelenség megmozdítani. Nah jó. Nem képtelenség, de nem praktikus. Nagyon nem.
De viszont szerintem nagyon látványos lett a végeredmény. :-)
Aki ismer, az tudja, hogy nem nagyon van kézügyességem. Úgyhogy ilyenkor mindig meglepődöm (és szerintem ők is), hogy "bakker, ezt én csináltam...". :-D
Kívááncsi vagyok mit fog G. anyukája szólni...

Ezek után, vérszemet kaptam és folytattam egy textil tárolóval, amit már nagyon régen kiszemeltem magamnak, és meg is találtam a helyét. Rögtön kettőt is csináltam, egyet a polcomra, és egyet a munkahelyemre. Előbbibe természetesen cérnák kerülnek, utóbbiba pecsétek (utáltam hogy össze-vissza dőlnek, kellett valami karantén nekik). És igen, farmerből vannak ezek is.

És amiről jobb kép készült, ez maradt itthon:

Használat közben, illetve a lakókkal:

Ebben a pár hétben így ennyi volt a varrni való. Folyt.köv.