Engem is

Engem is elért... Pinterest-en böngésztem, és egyszer csak ott volt előttem, és szerelem volt első látásra!

Nah, ki találja ki, hogy mi lesz / lett ebből?

Aaaz úúúgy volt, hogy ahogy az előbb említettem, Pinteresten találtunk egymásra. De be kell vallanom, hogy első körben lebeszéltem magam arról, hogy megcsináljam, túl sok mindent kellett volna beszerezni hozzá, és most nem nagyon volt kedvem azzal bíbelődni, hogy mit hol találok vagy nem találok meg. Így arra jutottam, hogy majd valamelyik barkácsáruházban, bizonyos összegért megveszem. Az az igazság, hogy hirtelen szabásmintát sem találtam hozzá.

De aludtam a dologra, és pár napra rá, megtalált a szabásminta is, és az akarat, hogy én ezt meg szeretném csinálni. Hogy mi lesz belőle, azaz, hogy milyenre fog sikeredni, magam sem tudtam, de egy szabad péntek este elkészült a prototípus. Teljesen begőzöltem! Elképzelni sem mertem, hogy meg tudom csinálni, az otthoni alapanyagokból. Valamiért, magam sem tudom hogyan, de végül minden meg volt hozzá otthon.

Mivel óriási volt a sikerélmény, gyorsan rendeltem a gombolda.hu-ról még filc anyagot, fagolyót, és egy fokkal feljebb emeltem a minőségét.

Tádáááá:

Az első gnómok orra még gombbal készült. A szakállnak való szintén itthon feküdt, arra várva, hogy felhasználjam valamire. Akartam szerezni hosszú szőrű műszőrmét, de vagy nem volt megfelelő, vagy nagyon drága volt. Így maradtam ennél a megoldásnál.

A manó 27 cm magas, barkácsfilcből készült, és kis arany csengettyű van a sapi végén. Az eredeti tutorial lábakkal készítette el őket, nálam viszont ez a megoldás nem annyira volt praktikus, mert nincs olyan helyem, ahol elférne a lelógó láb.

Nah, hát így jártam a gnómokkal. Remélem hamarosan megtalálom nekik a helyet. Az biztos, hogy akárhányszor rájuk nézek, mosolyt csalnak az arcomra.

És egy kis ízelítő a következő poszt témájából.

Folytatódik a karácsonyi készülődés. Hamarosan megmutatom a karácsonyi ajándékokat, amiket a csajoknak varrtam. Értsd anyunak és a húgomnak. :-)

Puszi és ölelés!