A hétvégén születésnapot fogunk ünnepelni. És valami nagyon olyat szerettem volna ajándékozni, ami kifejezi a szeretetem. Amikor az instagramon megláttam az ötletet, még bőven volt idő az alkalomig. Szeretem, amikor egymásra találnak a dolgok a fejemben. Amikor tudom, hogy ezt meg akarom csinálni és tudom is, hogy kinek és milyen színösszeállításban, és a végleges helyén is el tudom képzelni, és látom a lelki szemeim előtt, hogy mennyire jól fog ott mutatni. És ez kb. 10 másodperc alatt. Kár, hogy ilyen nagyon ritkán van. :-D
Egy konyhában lévő heverőre képzeltem el. Egy olyan konyhába, ahol reggelente, a nagy ablakokon, gyönyörködni lehet a napfelkeltében, ahogy a napocska előbukkan a hegyek mögül. Ahol a spárhelt miatt mindig meleg van. Ahol magyar muzsika szól a rádióban rekedten, recsegve. Ahol hangos a kacagásuk. És ami kelt kalács illatú.
A párna belsőt is én csináltam. Szivacstörmelékkel tömtem ki és olyan kemény lett, hogy ihhajjjj. :-) De nem is baj. Van mit megtartania. A párna felső része ugyanolyan szendvics, mint a takarók esetében. Egy díszpárnához képest jó masszív lett, na. :-D Beleadtam apait-anyait. :-)
A legszebb designer pamutjaimat használtam.
És imádom a csillagokat. :-)
Puszi és ölelés!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése