Karácsonyi készülődés 2020

Korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy ha nem ülnénk össze a Húgommal, nem készülne el időben az adventi koszorúm. Vagy box-om. Idén csaltam. A tavalyi adventi dobozomat nem volt szívem szétszedni a karácsonyi időszak után, úgy ahogy volt beleraktam egy reklámtáskába és feltettem a szekrény tetejére. Biztos voltam ugyanis abban, hogy idén is nagyon fog tetszeni. Ezzel a hozzáállással ki is vívtam a család nem tetszését. Mi lesz így a hagyománnyal? Igazuk volt. És bár a tavalyi boxomhoz ragaszkodtam, eszembe jutott, hogy azért egy kopogtatót a bejárati ajtóra, nem baj ha csinálunk. Minden évben kb. vért izzadok, milyen legyen az idei kopogtató, mi kell hozzá, honnan szerzem be, és akkor a kóros hely- és állandó időhiányról nem is beszéltem. Sajnos azt kell mondanom, hogy bár imádom magam készíteni a koszorúkat, évről - évre egyre megterhelőbb. A kor, ugye....

Így hát fogtam magam, elmentem a közeli virágoshoz, vettem egy fenyővel bevont koszorú alapot, és boldogan gondoltam arra, hogy idén végre az adventi boxom mellett, a kopogtatóm is időben el fog készülni és biztos hogy sokkal szebb lesz, mint amik eddig voltak. És milyen jól tettem, hogy nem hagytam ki azt a lehetőséget, hogy a Főnix Dekorációval együtt "dolgozhatok".  Igazából nem is tudom, eddig miért nem csináltam így...?!?!?

Személy szerint azt érzem, hogy megint egy álmot ügyeskedtünk össze. Erősen fontolom, hogy szakítok eddigi hagyományommal, hogy teret engedjek az újnak, ami tény és való, hogy kényelmesebb, de sokkal több örömforrást is hordoz. Egy nap a családdal, nevetgéléssel, pizzával, "Májköl Bublival", 3 macskával, két kutyával, némi beképzelt fenyőillattal, rengeteg csillámporral. És a lényeg, hogy amikor ránézek a kopogtatóra, az fog eszembe jutni: "milyen jó is volt az a nap"!! Igen. Azt hiszem, ezek után hülye lennék nem szakítani a saját hagyományommal.

Hát én ezt a stílust nem bírom megunni.

Igen. Ez a tavalyi adventi boxom. Csak ki kellett cserélni a gyertyákat benne. És igen. Nekem idén is legalább annyira tetszik, mint múlt Karácsonykor.

Ha érdekel, hogy a Főnix Dekoráció milyen gyönyörűségeket csinál még itt és itt is megteheted...

Nagyon szép és nyugodt, tényleg nyugodt, olyan nem görcsölős karácsonyi készülődést Mindenkinek!

Puszi és ölelés!

Fürdőkesztyűk

A fürdőkesztyűk varrása és használata már tavaly kialakult bennem. A Műanyagmentes július nevű kihívás, engem is megmozgatott. Sajnos nagyon kicsi lépésekben és nagyon lassan haladok, de már nagyon nagyon foglalkoztat a téma. Egyre több ötletem van arra, hogy az én háztartásomban, hogyan tudom megvalósítani az egyszer használatos dolgok kiváltását tartósabb megoldásokra.

Talán mondhatom, nálam az első lépés a műanyagmentesség (vagy egyelőre a kevesebb műanyag) felé, hogy az elhasznált, cserére érett dolgok helyett megpróbáltam műanyag nélküli alternatívát keresni. Így járt a fürdéshez használt fürdőrózsám (vagymi?) is. Az a csupa műanyag, hálós anyagból gombócba micsodált cucc, ami jól felhabosítja a tusfürdőt. És igen, én használtam ilyet, és mint kiderült a környezetemben amúgy senki... Így kénytelen voltam csak magamnak varrni, illetve a húgom megkegyelmezett rajtam, és ő kért egy darabot. Még egy darabot pedig ráerőltettem anyámra.

Szerintem azzal nem koptatom a billentyűzetet, hogy természetesen minden alapanyag volt itthon a projekt megvalósításához. Teljesen kapóra jött, hogy a dirib-darab, maradék frottír anyagomat végre fel tudtam valamihez használni.

Tehát sima egyszerű frottír anyagot és mintás, nekem kedves, jó minőségű pamutvásznat használtam a kesztyűk megvarrásához. Nagyon egyszerű a használata: csak rá kell húznom a tenyeremre, nyomni bele egy kis tusfürdőt és kezdődhet is a sikálás. Még mielőtt kipróbáltam, kicsit aggódtam, hogy durva lesz a frottír a mosakodáshoz, de nagyon szépen felpuhul a víz alatt, így nem kellemetlen a vele való fürdés. Bár tény, hogy nekem normál bőröm van, és a testemre használom, nem az arcomra. A húgom hívta fel rá a figyelmem, hogy érzékeny bőrre nem biztos, hogy jó megoldás.

Fürdés után jól kicsavarom, és ráterítem a törölköző szárító radiátorra, hogy teljesen kiszáradjon a következő fürdésig. Amikor pedig a törölközőket mosom ki 60 fokon, melléjük bedobom, így a "nagytakarítása" is meg van. Amúgy így azt is tudom tesztelni, hogy a jó minőségűnek gondolt textiljeim mennyire bírják a strapát.

Új "fürdő-pajtim" megvarrásánál az úgynevezett francia varrást (vagy francia szegést) alkalmaztam. Ez a varrás technika először talán bonyolultnak tűnik, de nagyon nem az. Tökéletes arra az esetre, ha a varrandó projekt nem kívánja a bélést vagy kicsit spórolnánk az anyaggal, mert ez a módszer kiválóan elrejti a varrásráhagyást, így nem kell foglalkozni az anyag eldolgozásával, elkerülhető vele az anyagfoszlás és szép "tiszta" lesz a végeredmény. Nagyon megszerettem ezt az eljárást.

Bár tény, hogy vastagabb anyagoknál, mint a frottír is, okoz némi kihívást, hiszen a végén több réteget kell összevarrnunk. De megéri.

Mivel annyira megtetszett az egyszerű, de nagyszerű "design", nem tudtam ellenállni annak a gondolatnak, hogy kicsit bele túrjak a karácsonyi textiles dobozomba is... Így a lendület és a sikerélmény hevében, nem rám jellemző módon, még előre is gondolkodtam. Kicsit a fürdőszobába is beköltöztetem majd a karácsonyi hangulatot... Mert az igen fontos! :-D

Nagyon nagyon remélem, hogy hosszútávon tudom majd ezeket az újdonságokat használni. Bár kicsit szomorú vagyok már előre, hogy többet nem igen kell varrnom belőlük, de azért hátha.... És nem azért mert tönkremennek...

Puszi és ölelés!

Nyuszi "aprózsák"

Még Húsvétra csináltam ezeket a cuki nyuszikat a családnak. Nagyon megtetszett az az ötlet, hogy a zsákocskák füleit összekötve megkapjuk a nyuszkók tapsi füleit, valamint a textilek "egyszerű, de nagyszerű" összekombinálása. Nem kell például ötféle szín vagy minta, hogy nagyszerűt hozzon létre az ember. Elegendő egy natúr külső anyag, ami textúrájában picit eltér a megszokottól, meg egy mintás, vidám "belső fül", noh meg egy kis "mimika" és kész is a cukiság. Tudod, amire ha ránézel, muszáj mosolyognod.

A szabásminta könnyű lenvásznat ajánlott a "zsaku" külsejéhez, azonban nekem nem volt ilyenem itthon. Tudtam, hogy valami hasonló vászon jellegű dolog azért rejlik a polcokon. Én már nem is emlékszem, hogy hogyan került hozzám egy nagyobb darab, sajnos nem tudom megmondani mi lehet az anyag hivatalos megnevezése, de a lényeg, hogy jó nagy darab volt, és az alsó egyharmadán egy nagy nyomtatott tigris díszelgett. A másik kétharmad részből pedig kényelmesen kifért a három nyuszira való anyagmennyiség. A tigrises, megmaradt részt pedig beáldoztam takarításra és valami elképesztő, hogy milyen jó vele ablakot pucolni minden vegyszer nélkül. Mostanában amúgy is egyre jobban érdekel a környezetvédelem / környezettudatosság, így nagyon örültem, hogy valaminek plusz két funkciót is tudtam adni, ahelyett, hogy a kukában végezte volna.

Összesen hármat csináltam és az volt a terv, hogy a Nyuszi által hozott csokikák ebben a szütyőben lesznek. De hát a járvány okozta bizonytalanság közbeszólt, így a nasik előbb kerültek a gazdáikhoz, mint a csomagolás. Sebaj, mert szerintem jövő Húsvétkor is jó kis dekoráció lesz minden felesleges kalória nélkül is. :-D

A belsőnek szánt anyagokat korábban vettem innen-onnan és nagyon szeretem őket. Kiváló minőségűek, könnyű velük dolgozni és biztos, hogy tartósak is lesznek. Viszont azon kaptam magam, hogy én ezeket a kelméket tartalékolom... Nem használom fel őket, mert "jaj, elfogy, és akkor mi lesz, honnan szerzem be ismét, és ennyire szép / cuki / szeretni való mintát tuti nem találok soha többet". Be kellett látnom, hogy ez a hozzáállásom nettó hülyeség. A lelkemnek is jót tesz, ha használom őket. Annak semmi értelme nincs, hogy a polcon porosodjanak, aztán meg elszíneződjenek. Igyekszem a jövőben ehhez tartani magam. Odáig még nem jutottam el, hogy "addig nem veszek új anyagot, amíg az otthoniak el nem fogynak", mindig el tudok csábulni és el is csábulok, viszont szerencsére nem sűrűn... Na szal a tudatosság, a tudatosság meg a mérték, és az ész.

 Isstenem, de imádom az eper mintát...

és a virágokat. :-D

Puszi és ölelés!

Szájmaszk

Nos hát igen... Mi is lehetne következő blogposztom témája... Megmondom őszintén: nem akartam maszkot varrni. Az elején sok helyen azt lehetett hallani / olvasni, hogy nem jó semmire, nem véd, többet árt, mint használ, felesleges és társai. Mégis elárasztotta az Internetet a különböző formájú, méretű, anyagú maszk-had és megjelentek a témában különféle cikkek is a hasznosságát tekintve. Nekem ez tetszett a legjobban. Ami engem elsődlegesen meggyőzött a varrásáról az az volt, hogy édesanyám patikában dolgozik, és T. szólt, hogy bár még némi maszk a rendelkezésükre áll, hamarosan saját maguk részére is kifogynak a készletből és nem tudni mikor érkezik az utánpótlás. Aztán anyu panaszkodott arról is, hogy ezt a megkötős megoldást ő nem nagyon szereti: körülményes felvenni, hátul megkötni, majd pedig a levétel sem egyszerű. Ezek után nem kellett győzködni, mire használjam fel a megmaradt kevéske, kincset érő fehér pamutvásznamat. Mert hogy ugye most már nem csak úgy van, hogy elmegyek és megveszem... Mindemellett a vékony kalapgumi konkrétan hiánycikk. Így abból kellett dolgoznom, ami itthon volt.

És ha belegondolok nem is baj, hogy magunknak is varrtam 2-2-t arra az esetre, ha esetleg "összefutnék" olyan bolttal, ami kifejezetten kéri, hogy maszkban lépjek be, vagy ha itthon is bevezetik, hogy az utcán csak ebben a viseletben lehetsz. Tényleg nagyon sokat nyúlok az arcomhoz, emlékeztet, hogy "ácsi!". És talán egymás felé is egy kis figyelmesség, odafigyelés, tiszteletben-tartás: te megvédesz engem, én is megvédelek téged... Bár létezik már maszk-etikett? Illik, nem illik? Hm... Mindenesetre nem baj, ha egy darab lapul a táskában.

Miután megszületett az elhatározás, jöhetett a kivitelezés... Na de hogyan? Persze mire eljutottam odáig, hogy tervezgessek, irdatlan mennyiségű blogposzt, insta-poszt, Youtube videó árasztott el... Elsőre azt hinnéd, hogy ez mekkora már, több lehetőség közül választhatsz... Öhmm, nem. Engem csak összezavar. Ráadásul konkrét szempontokkal érkeztem a csarnokba és persze, hogy egyik megoldás sem volt az igazi. Arról nem is beszélve, hogy az a típus, amit megvarrtál végül, egyáltalán használható-e?

Az, hogy fertőtleníthető legyen, bírja a forrázást / forralást, szinte már alap, de a pamutvászon ezért is nagyszerű kelme. 1. Számomra fontos volt, hogy úgymond bélelhető legyen, tehát valamilyen szűrőt, akár papírzsepit, ha a használója akarja, tudjon bele rakni, meg legyen adva ennek is a lehetősége. 2. Nem akartam, hogy a gumi vagy akármilyen megkötő rögzítve legyen. Így nem kell az egész maszkot kidobni, ha mondjuk a gumi kinyúlt például. Elég csak a gumit kicserélni. Ha nincs kalapgumi, mert mondjuk országos hiány van belőle, akkor jöhet a postagumi. :-D Köszi az ötletet Apu! ;-) De gondoltam én már cipőfűzőre is, szatén szalagra, rossz póló felcsíkozásra, ami éppen van otthon és a gumi megérkezéséig kisegít a bajban... 3. És nem utolsó sorban, varrni akartam bele fémbetétet.

Naaa, hát ilyen tutorialt, ami minden szempontot teljesít, nem találtam. Én nem is tudom mennyi videót néztem meg, mire össze tudtam rakni aztán ezt a fazont. És ha így belegondolok -prototípusokkal, meg visszabontásokkal, felpróbálgatásokkal együtt- nagyon gyorsan meg lett ez a modell. Hmm, nem is rossz, nem is rossz...
Kétfélét próbáltam ki. A nagyon népszerű craft passion szabásminta szerintit és a három rétegben ráncosat. Az utóbbi mellett döntöttem. Megmondom őszintén én ezt a verziót "masszívabbnak" éreztem az arcomon. Úgy éreztem, hogy ott tényleg van valami és megvéd. De tény, hogy csak a próbálgatások erejéig volt rajtam, nem pedig több órát. Kíváncsi vagyok, mit mond majd anyu, hogyan vált be nála. Ő lesz igazán releváns.

Fent említettem, hogy a maszk száj felőli részénél hagytam egy nyílást, arra az esetre, ha a hordozója plusz réteggel szeretné kiegészíteni a védelmet. Az egyik videóban lettem figyelmes arra a tanácsra, hogy eltérő anyagokból megvarrva tegyük megkülönböztethetővé a maszk külső és belső oldalát. Így mindig tudni fogod, melyik oldal az, amelyiknek a száddal kell érintkeznie. Volt még egy ajánlás, ami nem is jutott eszembe: kezeld úgy, mint a fehérneműt, mindenkinek meg van a sajátja és nem cserélgetjük. Már egymás között.

Azt, hogy a gumi vagy az akármilyen megkötő ne legyen rögzítve a maszkhoz, ferdepántozással oldottam meg. Kicsit fel is dobja a jópofa minta a maszk egyszínűségét szerintem. Így tényleg csak a gumit kell kicserélni benne, nem kell az egész maszkot kidobni.

Az orr rész merevítése a maszkban jelenleg egy bevonatlan fémlapocska... Van itthon virágkötöző drótom, de én nagyon gyengének tartottam az enyém, így mást kellett keresni a műhelyben. Jó hosszúra engedtem. Maga a maszk 20,5 * 9 cm, a fémrudacska 10,5 cm hosszú. Jó kis tartást ad ott, ahol kell.

UPDATE:

Már pár hete a gazdáiknál vannak a maszkok és meg is vannak a tapasztalatok. A fent leírt elképzelések szépek-szépek, de nem minden esetben helytállóak. Szokták is mondani: "a puding próbája az evés". Update abból a szempontból is, mert időközben végre és nagy nehezen sikerült kalapgumit szereznem, és tényleg többszöri próbálkozásra sikerült az OBI-ba is BEjutni (nem eljutni), így lett műanyaggal bevont drótom is. Na, de mik a legfontosabb tapasztalatok? A családom nem úgy működik, ahogyan elterveztem / elképzeltem. Ja, hogy a maszkokkal? Igen, igen. Szal a redős megoldásra nem volt panasz. Bár apu nem használja a maszkjaimat és nem vallotta be, hogy miért? A ferdepántos / bújtatós dolog is nagyszerű ötlet még mindig. A nagy bukta egyértelműen a bélelhetőség lehetőségének megadása. Ugyanis teljesen felesleges opciónak bizonyult a családomban. Az hagyján, hogy nem bélelik. Ezzel egyidejűleg a szolid, egyszínű, nem feltűnő anyagválasztás is ebbe a kategóriába esett, ugyanis mindenki, értsd mindenki (már aput leszámítva) kifordítva használja a maszkját, azaz a mintás anyagot "mutogatják".... Most ha lenne egy "homlokra csapós" emoji tuti beraknám. És bár tudtam, tudtam, de a bevonat nélküli fémlapocska is elesett a használat során. Anyu áztatva felejtette a maszkokat, így természetesen nagyon rövid időn belül megjelent a rozsda. Függetlenül a nem rendeltetésszerű használattól, tudtam hogy előbb-utóbb a mosástól előjöhet majd ez a probléma, de nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan következik be. Így azért ezt egy kicsit kudarcnak könyveltem el.

Nos, így hogy tudásilag ennyivel (sokkal) beljebb vagyok, csinálhatom is a következő kupacot, aminek azért nagyon nagyon örülök. Bár ez a tartós (nagyon tartós) gumi hiány tiszta para. 20 méter kalapgumit rendeltem. A rendelésemből 13 méter kalapgumi és 5 méter laposgumi lett, mire hozzám érkezett két és fél hét, azaz 17 nap alatt. Mindezt úgy, hogy a hely, ahonnan rendeltem, a szomszédban van. Ohhhjaaj.

Noh, de kitartás! Hátha hamarosan vége...

Puszi és ölelés!

Kis figyelemelterelés

Ezeket az alma alakú bögrealátéteket még tavaly ősszel csináltam. A szabásmintát is akkor találtam és ősszel mentem el nagybevásárolni a hozzávalókat. A fotók is akkor készültek. Ennek a blogbejegyzésnek viszont vagy ötször ültem neki. És basszus, reggel még annyi minden volt a fejembe, hogy mit írhatnék... Az egyik dolog tuti az volt, hogy kb. két héttel ezelőttig ez a poszt részletesen ecsetelte volna, hogy kicsit eltávolodtam a hobbimtól, és van ilyen és átmentem volna önsajnálatba, és az önsajnálat elleni küzdelembe, aztán azzal folytattam volna, mennyire tetszettek ezek az alátétek, és hogy aztán elmentem bevásárolni a városba, és hogy karácsony, és bla bla bla.  (Azt viszont mindenképpen fel kell írni, hogy 2019-ben már októberben kint voltak a karácsonyi anyagok és erről fényképem is van. Tehát ha idén esetleg ez kérdés lenne, és reméljük, hogy az lesz, akkor a telefonodban vannak képek!! Nincs mit!)

Jesszus, hol van ez már???? Az akkori problémák, most már "problémák". Kibillentettek minket, mint a hétszáz... 

Na, szal röviden és tömören, csak ennyi: itt van pár kép, ami nekem nagyon tetszik. Minden szempontból. Kis figyelemelterelés. (Meg vaaan! Ezt akartam a bejegyzés címének! Áhhh, oksa.)

 

 

 

 

 

 

Háát ennyi. Bocsánat, de ezt még hozzá kell tennem: háálelujaaháállelujaahálelujahálelujahááleelluujaaa. De ügyes vagyok. 😆

Most megyek és varrok pár szájmaszkot a családnak.

Vigyázzatok magatokra! Vigyázzunk egymásra!

Puszi és ölelés!